"Hús nélkül" tanulmány - Táplálkozás ill. húsfogyasztás a Bibliában
"Hús nélkül" tanulmány - Táplálkozás ill. húsfogyasztás a Bibliában
Számomra a hús ill. állati eredetű termékek fogyasztásának elhagyása nem nagyon volt elképzelhető. Az előző kb. 50 életévemben mindig is fogyasztottam ilyen termékeket, készítményeket. Már az anyukám, az anyukám anyukája és annak felmenői is fogyasztották. Legfeljebb kevesebbet és más minőségűeket.
2023 júniusában voltunk egy 10 napos életmód váltó táborban, ahol egy teljes értékű növényi étrendet ajánlottak az egészségünk megőrzése céljából. Ők nem is vegák, nem is vegánok, hanem a táplálkozást az egészség szempontjából közelítik meg. Húst, tejterméket, vagyis állati eredetű termékeket nem elsősorban az állat miatt nem fogyasztják és nem is ajánlják, hanem azért, mert nem egészséges. Azt, hogy mire is alapozzák ezt, azt nagyon részletesen kifejtették, sok orvosi előadás is volt. No de, ez most nem lesz témája ennek a tanulmánynak, most inkább szeretném megvizsgálni a húsfogyasztást ill. a táplálkozást a Biblia fényében.
Egyfajta zavar keletkezett bennem, ugyanis régóta olvasom, tanulmányozom a Bibliát és nekem úgy tűnt Isten nem tiltotta meg a hús fogyasztását. Elsőre nem értettem (másodikra sem), hogy miért lehet egészségtelen a hús ill. az összes állati eredetű termék. Jézus is halat sütött a tanítványainak … Tehát ezért vetettem bele magam a témába és nagyon-nagyon érdekelt, hogy mit mond a mi Teremtő Istenünk a táplálkozásunkról. Úgy álltam hozzá, hogy mondhatja nekem 1000 orvos is az igazát, ha a mi Istenünk azt mondja valamiről, hogy jó, akkor én Neki adok igazat.
Az azóta is tartó táplálkozással kapcsolatos tanulmányozásomban a Biblia adott egy-két határozott, világos üzenetet. Az egyik, hogy Isten minket nemcsak lelki, hanem testi tisztaságra is hív és ebbe a testi tisztaságba pedig markánsan beletartozik az étkezésünk. Számít az, hogy mit eszünk! A másik egyértelmű üzenete számomra ebben a tanulmányozásban pedig, hogy Számára nem kedves ez a nagyüzemi állattartás, nagyüzemi húsipar.
Hogy ezek mennyire vannak Istentől? A Biblia tanulmányozására hívlak! Ezekre a versekre bukkantam, kérlek nézz utána mindegyiknek az Ő Igéjében és vizsgáld meg te is alaposan a témát.
1Móz. 1:11-13 “Azután monda Isten: Hajtson a föld gyenge füvet, maghozó füvet, gyümölcsfát, amely gyümölcsöt hozzon az ő neme szerint, amelyben legyen néki magva e földön. És úgy lőn. 12 Hajta tehát a föld gyenge füvet, maghozó füvet az ő neme szerint, és gyümölcstermő fát, amelynek gyümölcsében mag van az ő neme szerint. És látá Isten, hogy jó. 13 És lőn este és lőn reggel, harmadik nap.”
A növényeket a 3. napon, a vizek állatait és a madarakat az 5. napon teremtette Isten, a szárazföldi állatokat pedig a 6. napon, csakúgy, mint az embert. Az ember teremtésekor Isten így áldotta meg őt:
1 Móz. 1:27-30 “Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonynyá teremté őket. 28 És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon. 29 És monda Isten: Ímé néktek adok minden maghozó füvet az egész föld színén, és minden fát, amelyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül. 30 A föld minden vadainak pedig, és az ég minden madarainak, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatoknak, amelyekben élő lélek van, a zöld füveket adom eledelül. És úgy lőn. 31 És látá Isten, hogy minden amit teremtett vala, ímé igen jó. És lőn este és lőn reggel, hatodik nap.”
A teremtéskor tehát Isten növényevőnek teremtette az embert és nekünk adta eledelül a maghozó füveket, gabonaféléket és a maghozó gyümölcsöket. Az állatoknak pedig a zöld füveket adta. Ez volt Isten eredeti terve!
Kérlek ne menj el amellett, hogy az 1 Móz 1:30 -ban azt mondja a Szentírás, hogy “mindenféle állatoknak, amelyekben élő lélek van”. Erre később többször is utalni fogok.
A bűneset viszont egy kicsit módosította az ember táplálkozásának ezt az eredeti tervét.
1Móz 3:17-19 “Az embernek pedig monda: Mivelhogy hallgattál a te feleséged szavára, és ettél arról a fáról, amelyről azt parancsoltam, hogy ne egyél arról: Átkozott legyen a föld te miattad, fáradságos munkával élj belőle életednek minden napjaiban. 18 Töviset és bogácskórót teremjen tenéked; s egyed a mezőnek fűvét. 19 Orcád verítékével egyed a te kenyeredet, míglen visszatérsz a földbe, mert abból vétettél: mert por vagy te s ismét porrá leszesz.”
Ezek szerint a bűneset után az ember táplálékát kibővítette Isten azzal a mezőnek füvével, ami az állatoknak is az eledele volt. A mező füvére a bűneset után talán a gyógyulás miatt volt szükség. A mező füve a különféle zöldeket, zöldségeket és a gyógynövényeket jelentette.
Vagyis ekkor az ember tápláléka a gyümölcsök, a gabonafélék, az olajos magvak, a hüvelyesek, a zöldek, zöldségek és a gyógynövények voltak. Egy teljes értékű növényi étrend.
Ádámnak és Évának született két gyermeke Káin és Ábel. Káin földművelő volt, Ábel pedig a juhok pásztora. Idő múltával pedig ajándékot vittek az Úrnak, olvashatjuk az 1 Móz. 4:3 -ban. Káin a föld gyümölcséből vitt ajándékot, Ábel pedig a juhok első fajzásából. Az Úr Ábel ajándékára tekintett, vagyis az áldozati bárányt fogadta el. A tanulmányban nem térnék ki, hogy miért, de gondolom, hogy Jézus áldozatának az előképe volt ez.
Később láthatjuk, hogy még Noé idejében az özönvízig (ami Bibliai idő szerint 1656-ban volt) csak növényevő volt az ember, no meg az állatok is. Ezt lentebb az idézetben találjuk, amint Isten szól Noénak, hogy vigyen a bárkába eledelt. Az állatokat pedig, mint Ábel is, nem a húsuk miatt tartották, hanem haszonállatokként.
1 Móz. 6:17-21 “Én pedig ímé özönvizet hozok a földre, hogy elveszessek minden testet, amelyben élő lélek van az ég alatt; valami a földön van, elvész. 18 De te veled szövetséget kötök, és bemégy a bárkába, te és a te fiaid, feleséged és a te fiaidnak feleségei teveled. 19 És minden élőből, s minden testből, mindenből kettőt-kettőt vígy be a bárkába, hogy veled együtt életben maradjanak: hímek és nőstények legyenek. 20 A madarak közül az ő nemök szerint, a barmok közül az ő nemök szerint és a földnek minden csúszó-mászó állatjai közül az ő nemök szerint; mindenből kettő-kettő menjen be hozzád, hogy életben maradjanak. 21 Te pedig szerezz magadnak mindenféle eledelt, mely megehető, és takarítsd be magadhoz, hogy neked is, azoknak is legyen eledelül.”
Tehát Noénak növényi eledelt kellett a 21-es vers szerint betakarítania és a bárkába vinnie, maguknak és az állatoknak is. Aztán megtörtént az özönvíz, Isten csak a bárkában lévő Noé családját és a vele együtt lévő állatokat tartotta meg. Minden más szárazföldi élőlény elveszett, ember és állat egyaránt.
Az özönvíz után Isten megint kibővítette az ember étrendjét, vagyis nekünk adta a húst eledelül.
1 Móz 9:1-3 “Azután megáldá Isten Noét és az ő fiait, és azt mondá nékik: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet. 2 És féljen és rettegjen tőletek a földnek minden állatja az égnek minden madara: minden ami nyüzsög a földön, és a tengernek minden hala kezetekbe adatott; 3 Minden mozgó állat, amely él, legyen nektek eledelül; amint a zöld füvet, nektek adtam mindazokat.“
A 3. vers után RÖGTÖN a 4. versben egy nagyon fontos utasítással együtt adta ezt Isten!
1 Móz 9:4 „Csak a húst az őt elevenítő vérrel meg ne egyétek."
A vérről is sokat lehetne beszélni, egy külön tanulmány lehetne, de talán Mózes ötödik könyve mondja el legjobban, hogy miért mondta ezt Isten:
5 Móz 12:23 “Csakhogy abban állhatatos légy, hogy a vért meg ne egyed; mert a vér, az a lélek: azért a lelket a hússal együtt meg ne egyed!”
Tehát az állatoknak is van lelke és ezen vers szerint ez fontos Isten számára! Erre utalt már a korábban olvasott 1 Móz 1:30-as vers is. Én azt látom a Bibliában, hogy Istennek minden élő lélek a szívén van, nemcsak az ember, hanem az állat is. Azt mondja, hogy még csak egyetlen egy verebecske sem esik a földre a mi Atyánk akarata nélkül (Máté 10:29).
Isten az általa adott utasításokban aztán még komolyabban szabályozza a hús evését, miközben a növényekkel kapcsolatban nem igazán találunk korlátozást. Ezeknél az utasításoknál két alapvető kérdés is felmerül. Miért szabályozza ezt Isten ill. érvényesek-e ránk több ezer év után ezek a tiltó, szabályzó utasítások? Ha megértjük az okát a tiltásoknak, akkor remélhetőleg megérthetjük azt is, hogy miért kell betartanunk azt.
Már 1 Móz. 7:8 ban megemlíti a Biblia, de később Mózes törvényében ki is fejti, hogy Isten két csoportra bontotta az állatokat. Tiszta és tisztátalan. A tisztátalan állatokat nem lehetett fogyasztania Isten népének, csak a tisztákat ehették. De pl. ha egy tiszta állat húsa egy tisztátalanhoz ért, akkor már a tisztát sem szabadott megenni.
3 Móz. 7:19 “Azt a húst pedig, amely valami tisztátalanhoz ér, meg ne egyék, hanem tűzzel égessék meg. Ami különben a húst illeti, mindenki ehetik húst, aki tiszta;”
Az Úr megkülönböztetett kérődző és nem kérődző ill. hasadt körmű és nem hasadt körmű állatot. Azt lehetett elfogyasztani, ami kérődző volt és hasadt volt a körme.
3 Móz 11:6-8 “A nyulat, mert kérődző ugyan, de nem hasadt a körme; tisztátalan ez néktek. 7 És a disznót, mert hasadt körmű ugyan és egészen ketté hasadt körme van, de nem kérődzik; tisztátalan ez néktek. 8 Ezeknek húsából ne egyetek, és holttestöket se illessétek; tisztátalanok ezek néktek.”
A vizi állatokról is beszél a Biblia.
3 Móz 11:9-11 “Mindazokból, amelyek a vizekben élnek, ezeket ehetitek meg: Aminek úszószárnya és pikkelye van a vizekben, tengerekben és folyóvizekben, azokat mind egyétek meg. 10 Aminek pedig nincsen úszószárnya és pikkelye a tengerekben és folyóvizekben, legyen az akármely vízben nyüzsgő, és akármely vízben élő állat; mind útálatos az néktek. 11 De legyenek is útálatosak néktek; azoknak húsából ne egyetek, és holttestöket is útáljátok.”
Ugyanitt beszél a szárnyasokról, a rovarokról és a csúszó-mászókról, ezt most nem részletezném.
Kérdezhetnéd kedves olvasó, hogy miért lényeges ez a mai korban, hogy véres-e a hús, hogy hasadt körmű vagy sem, meg hogy kérődző-e egy állat vagy sem? Miért emelem ezt ki a tanulmányban?
A vérnek talán Isten szeretetéhez, irgalmához, a teremtésének a tiszteletéhez vagyis Ő magának a tiszteletéhez van köze. Ez egy olyan messzemenő és fontos kérdés, amelyet mindannyiunknak szükséges lenne kiimádkozni. Hiszen oly sok felhívást találunk erre a Bibliában, még az újszövetségben is, mint később látni fogjuk. Addig is csak egy kérdés.
Miért tiltott sok állatot Isten? Miért különböztetett meg tiszta és tisztátalan állatokat? Miért mondta, hogy bizonyos féléket, fajtákat ne együnk meg? Lehet azért, mert nem egészségesek? Tiltó vagy óvó megkötések voltak ezek? A növények között is van, ami nem jó, hányást, hasmenést okoz vagy akár mérgező. Lehet, hogy a mi Istenünk minket akart óvni valamitől? Ő biztos tudja ezt, hiszen Ő teremtette őket, ja és persze minket is. Nekünk Isten gyermekeinek nem megkérdőjelezni kellene a leírtakat, hanem bízni a Teremtő Istenünkben, bízni abban, hogy a javunkat akarja!
No de, miket ír az Írás az Újszövetségben ezekről a korlátozásokról? Mi a helyzet velünk? Tudjuk, hogy Isten népére ez vonatkozott az Ószövetségben és hát ők zsidók voltak. Mi a helyzet a kegyelem korában? Mi a helyzet most 2024-ben? Az Újszövetség eltörölte az Ószövetséget vagy ugyanúgy ránk is érvényesek a korábban megírtak? Ugyanis én pl. olyan Újszövetségi igeversre emlékeztem, ami azt mondja, hogy Isten minden teremtett állata jó, semmi sem megvetendő, amennyiben hálaadással eszik.
Pál apostol egyenesen felhívja a figyelmünket, hogy az utolsó időben lesznek olyan hitető lelkek, akik sürgetik az eledelektől való tartózkodást. Nekem a húsmentes étrendet hirdetők a hitetők kategóriájába tartoztak régebben.
1 Tim. 4:1-5 “A Lélek pedig nyilván mondja, hogy az utolsó időben némelyek elszakadnak a hittől, hitető lelkekre és gonosz lelkek tanításaira figyelmezvén. 2 Hazug beszédűeknek képmutatása által, kik meg vannak bélyegezve a saját lelkiismeretökben. 3 Akik tiltják a házasságot, sürgetik az eledelektől való tartózkodást, melyeket Isten teremtett hálaadással való élvezésre a hívőknek és azoknak, akik megismerték az igazságot. 4 Mert Istennek minden teremtett állata jó, és semmi sem megvetendő, ha hálaadással élnek azzal; 5 Mert megszenteltetik Istennek ígéje és könyörgés által.”
Róm. 14:2 “Némely ember azt hiszi, hogy mindent megehetik; a hitben erőtelen pedig zöldséget eszik.”
E vers szerint még azt is gondoltam, hogy ha húst eszek, akkor hitben erős vagyok, a vegák pedig majdnem hogy “hitben erőtlenek”. Péternek is azt mondta, hogy amit Isten megtisztított, te ne mondd tisztátalannak!
Róm. 14:14 “Tudom és meg vagyok győződve az Úr Jézusban, hogy semmi sem tisztátalan önmagában: hanem bármi annak tisztátalan, aki tisztátalannak tartja.”
Róm. 14:22 “Te néked hited van: tartsd meg magadban Isten előtt. Boldog, aki nem kárhoztatja magát abban, amit helyesel.”
Ez a fejezet a Római levélben szinte végig az evésről szól. Ezek a versek a saját döntésemet erősítették. Lehet, hogy rossz, ha megbotránkozva, kételkedve eszek, de ha én úgy gondolom, akkor viszont jó dolog a húsevés.
1 Kor. 10:25 "Mindent, amit a mészárszékben árulnak, megegyetek, semmit sem tudakozódván a lelkiismeret miatt."
Ez a vers az egyszerű fordításban még hangsúlyosabb!
EFO 1Kor 10:25 "Mindenfajta húst megehettek, amelyet a boltokban árulnak. Ne kérdezzétek, honnan származik! Nyugodtan megehetitek, nem kell aggódnotok "
Azt mondja, mindent amit árulnak a hentesnél nyugodtan együk meg, ne tudakozódjunk. Tehát akkor ehetek húst!? Meg voltam róla győződve, hogy az Újszövetség korában Isten rám bízta ezt a döntést. Akkoriban, vagyis az Ószövetségi időkben is lehetett húst enni bizonyos korlátok között és úgy gondoltam, hogy a mai korban is lehet, ráadásul korlátozás nélkül. Mára igazán tiszta és steril körülmények között kerül az asztalunkra minden állati eredetű termék!?
Jézus elhívta az ő apostolait, akik nagyon sok gyülekezetet alapítottak. Ezek először főleg Jeruzsálem köré koncentrálódtak és zsidó emberek alkották, később viszont számos más nemzetbeli tért meg. Pál apostol és Barnabás Antiókhiában szolgált, ahol egy igen nagy gyülekezet volt és főleg nem zsidó nemzetbeliek alkották.
Amikor a zsidó keresztények meglátogatták ezeket a Jeruzsálemtől távolabbra eső gyülekezeteket, akkor azt hirdették, hogy igen, hinniük kell Jézusban, de a más nemzetbelieknek zsidóvá kell válniuk, vagyis körül kell metélkedniük és meg kell tartaniuk Mózes törvényeit. Pálnak és Barnabásnak nagy háborúsága, vetekedése volt ezekkel az emberekkel, akik a törvény megtartását hirdették. Az Antiókhiai gyülekezet úgy határozott, hogy elmennek Jeruzsálembe, hogy ott kérjék ki az egyház vezetőinek véleményét a kérdésben.
ApCsel 15:2 “Mikor azért Pálnak és Barnabásnak nagy háborúsága és vetekedése lőn azok ellen, azt végezék, hogy Pál és Barnabás és némely mások ő közülök menjenek fel az apostolokhoz és a vénekhez Jeruzsálembe e kérdés ügyében.”
ApCsel 15: 4-5 “Mikor pedig megérkeztek Jeruzsálembe, a gyülekezet és az apostolok és a vének fogadák őket, és ők elbeszélék, mily nagy dolgokat cselekedék az Isten ő velök. 5 Előállának azonban némely hivők a farizeusok szerzetéből valók közül, mondván, hogy körül kell metélni őket, és megparancsolni, hogy a Mózes törvényét megtartsák.“
A gyűlésen tehát mindkét fél előadta az álláspontját, és ekkor a gyülekezet vezetői megtárgyalták a kérdést. Azt gondolom, hogy a korai egyház egyik legnagyobb jelentőségű találkozója volt ez.
ApCsel 15:6 “Egybegyülének azért az apostolok és a vének, hogy e dolog felől végezzenek.”
ApCsel 15:7 “És mikor nagy vetekedés támadt, felkelvén Péter, monda nékik: … “
A gyülekezet vezetőinek határozatát végül Jakab mondta el.
ApCsel 15: 13-14 “Miután pedig ők elhallgattak, felele Jakab, mondván: Atyámfiai, férfiak, hallgassatok meg engem! …”
Tehát itt ennek a nagy jelentőségű találkozónak az volt a témája, hogy a nem zsidó népeknek körül kell-e metélkedniük és meg kell-e tartaniuk a törvényt? Ebbe szerintem beletartoztak a rendelkezések is, amiket Isten az étkezéssel, a tisztálkodással, az együttéléssel és minden mással együtt elrendelt, melyek Mózes könyveiben le vannak írva.
Miután megtárgyalták a kérdést a vezetőség elhatárolódott azoktól az emberektől, akik azt hangsúlyozták, körül kell metélni a más nemzetbelieket és meg kell tartaniuk a törvényt. Ezt az elhatárolódást a 24-es versben olvashatjuk.
ApCsel 15:24 “Mivelhogy meghallottuk, hogy némelyek mi közülünk kimenvén, megháborítottak titeket beszédeikkel, feldúlva a ti lelketeket, azt mondván, hogy körülmetélkedjetek és a törvényt megtartsátok; kiknek mi parancsot nem adtunk”
Alaposan megnézték tehát a kérdést az Írások fényében, és a következőre jutottak. Azért gondolom, hogy az Írások fényében, mert a gyülekezet vezetői idéznek az Írásból. Ezek után írtak egy levelet a gyülekezeteknek, a döntésről.
A levél tartalma eddig mindig elkerülte a figyelmemet. Korábban itt én mindig magára a körülmetélkedésre és a törvény megtartására figyeltem, vagyis a találkozó témájára és hogy azt mondták az apostolok, hogy Páléknak van igaza, ne terheljük a más nemzetbelieket ezekkel. Korábban sosem figyeltem arra a négy dologra, amit viszont megírtak a gyülekezeteknek. Ez a négy dolog ránk is érvényes napjainkban, mert mi is más nemzetbeliekként tértünk meg a mi Istenünkhöz. Vagyis ez nem egy régi, “ó” rendelkezés, hanem egy valid, ma is érvényes utasítás a számunkra!
Mi volt ez a négy dolog, amire a vezetőség jutott?
ApCsel. 15:19-21 “Azokáért én azt mondom, hogy nem kell háborgatni azokat, kik a pogányok közül térnek meg az Istenhez; 20 Hanem írjuk meg nékik, hogy tartózkodjanak a bálványok fertelmességeitől, a paráznaságtól, a fúlvaholt állattól és a vértől. 21 Mert Mózesnek régi nemzedékek óta városonként megvannak a hirdetői, mivelhogy a zsinagógákban minden szombaton olvassák.”
Tehát egy levelet írtak, amit Pálékkal és a Jeruzsálemi gyülekezet képviselőivel küldtek el a gyülekezeteknek, ahol felolvasták azt. Azok pedig örvendeztek azon. Fontos észrevenni a következő 28-as versben, hogy a vezetőséget a Szentlélek vezette erre a döntésre!
ApCsel. 15:28-29 “Mert tetszék a Szent Léleknek és nékünk, hogy semmi több teher ne vettessék ti reátok ezeken a szükséges dolgokon kívül, 29 Hogy tartózkodjatok a bálványoknak áldozott dolgoktól, a vértől, a fúlvaholt állattól, és a paráznaságtól; melyektől ha megóvjátok magatokat, jól lesz dolgotok. Legyetek egészségben!”
Tehát ezek szükséges dolgok? Ha megóvjuk magunkat, ha tartózkodunk a húsevés ilyen formáitól, akkor jól lesz a dolgunk? Mi az, hogy jól lesz a dolgunk, ha megóvjuk magunkat ezektől? Ez mit jelent? Meg “Legyetek egészségben!”? Ez csak egy szokásos lezárása a levélnek, egy köszöntés, vagy kapcsolódik a levél témájához? Köze van a húsevés szabályozásának az egészséghez? Itt szintén feltehetjük a kérdést. Tiltó vagy óvó utasítások ezek?
Ezek jó kérdések, amin azt hiszem el kell gondolkodnunk, mert fontosnak tartották az apostolok és a Szentlélek is!
Az egyszerű fordításban ez így hangzik:
ApCsel. 15:28-29 “A Szent Szellem úgy látja jónak, és mi is egyetértünk vele, hogy ne terheljünk benneteket semmi mással, csak ezeket a dolgokat tartsátok be: 29 ne egyetek olyan ételt, amit a bálványoknak ajánlottak fel, ne egyetek megfulladt állatok húsából készült ételt, se olyan húst, amelyben benne maradt a vér, és ne kövessetek el semmilyen szexuális bűnt,” (Egyszerű ford.)
Ezek szerint a nagyon fontos utasítások közül a négyből három a hús evésére vonatkozik!
– ne együnk bálványoknak áldozott húst ill. ételt
– ne együnk megfulladt állatok húsából
– ne együnk olyan húst, amiben benne maradt a vér
– tartózkodjunk a paráznaságtól
Van itt egy negyedik utasítás, ami miatt úgy gondolom, hogy egy kis kitérőt kell tenni. Ugyanis fontos megérteni, miért “látja jónak” ezt a Szentlélek. A kis “kitérő” után visszatérünk a húsevéshez.
Azt mondja a Biblia, hogy szükséges újjászületnünk. Ez azt jelenti, hogy meg kell változtatnunk a gondolkodásunkat és hinnünk kell Jézus Krisztusban, hogy Ő Isten Fia, meghalt egy keresztfán a bűneinkért és harmadnapon feltámadt a halálból. Azért tette ezt, hogy nekünk békességünk lehessen Istennel és helyreállhasson a kapcsolatunk Vele.
Szükséges tehát Isten Fiát elfogadnom és megváltoztatnom a gondolkodásomat. Arra hív a Biblia, hogy onnantól az életet, amit élek a testben, azt az Isten Fiában való hitben éljem. Máshol azt találjuk a Szentírásban, hogy szánjuk oda a testünket szent és Istennek kedves áldozatul, mint a mi okos Istentiszteletünket. Azt is kijelenti, hogy azok az Istennek fiai, akiket a Szentlélek vezérel.
Amikor újjászületünk, azaz megtérünk Istenhez, akkor kapjuk az Ő Szentlelkét a szívünkbe. A Galatákhoz írt levél 5. részében ilyeneket olvashatunk, hogy ha a Lélektől vezéreltetünk, akkor nem vagyunk a törvény alatt, hogy Lélek szerint járjunk és a test kívánságát véghez ne vigyük, meg hogy a test a Lélek ellen törekedik. A Biblia sokat beszél ezekről.
A Szentlélek elkezdett bennünk egy munkát, dolgozik bennünk, ezt a Biblia megszentelődésnek hívja. Az előbb elolvashattuk, hogy a Szentlélek mire vezette a korai egyház vezetőségét, mi az a négy legfontosabb dolog, amit szükséges megtartanunk. Azt szeretné, hogy a mi testünket, amit odaszánunk az Istennek, azt tartsuk tisztán! Erre vagyunk elhívva.
2 Kor. 7:1 “Mivelhogy azért ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, Isten félelmében vivén véghez a mi megszentelésünket.”
Tehát ezek az utasítások véleményem szerint a test tisztaságáról, tisztán tartásáról szólnak. A paráznaság és a helytelen étkezés is testi tisztátalanságot jelent. A paráznaság vagy mondjuk úgy a szexuális bűnök esetén ugyanúgy a testünknek ártunk, mint a nem megfelelő táplálkozással, és ugye a Korinthusi levélben azt olvashatjuk, hogy a testünk a Szentlélek temploma. Azt mondja minden bűn a testen kívül van, kivéve a paráznaság.
1 Kor. 6:16-19 “Avagy nem tudjátok-é, hogy aki a paráznával egyesül, egy test vele? Mert ketten lesznek, úgymond, egy testté. 17 Aki pedig az Úrral egyesül, egy lélek ő vele. 18 Kerüljétek a paráznaságot. Minden bűn, melyet az ember cselekszik, a testen kívül van, de aki paráználkodik, a maga teste ellen vétkezik. 19 Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok?”
De mi is a paráznaság? Az lenne az, amikor egy parázna nőhöz elmegyünk, vagy amikor félrelépünk? Az előbb azt olvastuk, hogy aki egy paráznával egyesül az egy test lesz vele. Az lenne a paráznaság, amikor tényleges fizikai aktus történik valaki mással, aki nem a házastársam?
Jézus nyilvánvalóan beszélt erről és pontosan megfogalmazta mi a paráznaság:
Mát. 5:27-28 “Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek: Ne paráználkodjál! 28 Én pedig azt mondom néktek, hogy valaki asszonyra tekint gonosz kivánságnak okáért, immár paráználkodott azzal az ő szívében.”
A kitérő azért volt a táplálkozásunk tanulmányozásának közepette, mert meg kell látni a Szentlélek akaratát, vagyis azt, hogy vigyáznunk kell az Ő templomára és azt szeretné, ha mi tisztán tartanánk magunkat!
A Léleknek nem mindegy mit csinálunk a testünkkel és mivel tápláljuk azt. Úgy látom, hogy annak a négy dolognak a gyökere ugyanaz. A Szentlélek azért vezette az apostolokat erre a négy dologra, amely valójában két dolog (húsevés, táplálkozás tisztán tartása ill. tartózkodás a paráznaságtól), mert szeretné, ha „jól lenne a dolgunk”, jól lenne a testünk és egészségesek lennénk.
Manapság sok hívő (beleértve magamat is korábban), szinte csak a Lelki dolgokkal akarunk foglalkozni. Megtérésünk után fontos számunkra, hogy bölcsességet szerezzünk, fontos Isten megismerése, a Vele való kapcsolat, a szolgálat szintén, de a testünkkel nem nagyon törődünk. Hívőként meg vagyunk győződve vagy legalábbis én meg voltam győződve, hogy mindent meg szabad ennem, ha előtte imádkoztam és hálát adtam. Isten megtisztítja a tisztátalant is.
Némelyek ugyan fontosnak tartják a mozgást, a sportot, hogy az egészségüket karbantartsák, de nem törődnek pl. azzal, hogy mit néznek ill. mit esznek.
Isten azt kéri a gyermekeitől, hogy tartsák a testüket (magukat) tisztán ettől a négy dologtól. Tartsuk az életünket tisztán a paráznaságtól, amibe nem fér bele, hogy akár a telefonunkon megjelenő “bizonyos” képeket, videókat nézegetünk ledér öltözetű hölgyekről ill. nem fér bele a nem megfelelő húsevés, táplálkozás sem.
Persze ezek nem okoznak azonnali bajt, akár kisebb vagy nagyobb azonnali betegséget sem. De nehogy úgy járjunk, hogy amikor ezek miatt mégis elér bennünket a baj ill. a betegség és Jézushoz fordulunk imában, hogy – Uram segíts! -, akkor ezt válaszolja:
Luk. 6:46 “Miért mondjátok pedig nékem: Uram! Uram! ha nem mívelitek, amiket mondok?”
Vissza a táplálkozáshoz.
Személy szerint nekem nagyon meglepő volt, és akkor még enyhén fogalmaztam, hogy ezen a bizonyos gyűlésen az apostolok a törvény megtartásából a legfontosabb dolgok között ezt a négy dolgot emelték ki és ebből három is a hús evésével kapcsolatos.
Hiszen az egész törvény megtartása volt a kérdés! Ott volt pl. a szülők tisztelete, a lopás, a gyilkosság, a szombatnap megtartása, a más ember dolgainak a kívánása, a megbocsátás és harag kérdése … Sorolhatnánk a fontosabbnál fontosabb dolgokat. Mégis pont ezeket tartották szükséges dolgoknak, melyektől ha megóvjuk magunkat, tartózkodunk tőlük, akkor jól lesz dolgunk!
Nézzük meg akkor a húsevéssel kapcsolatos utasításokat és azt is, hogy egyáltalán miért fontosak ezek számunkra most 2024-ben?
Egy húsfogyasztásra épülő, jóléti társadalomban élünk. Emlékszem, hogy régen, gyerekkoromban nem volt ennyire meghatározó a hús. Magamon észrevettem, hogy az utóbbi években már szinte reggel, délben és este is húst ettem, vagy legalábbis valamilyen húsipari terméket, majdnem hogy húst hússal. Mikor pedig éppen nem húst ettem, akkor tejterméket, édességet. Ha egy nap kimaradt a hús, akkor úgy éreztem nem laktam jól, hiányérzetem volt. Sőt még ha ettem is húst, mondjuk rántott húst rizzsel, estére akkor is éhes voltam.
A vendégség, a családi összejövetelek, az ünnepek el sem képzelhetőek hús nélkül. Mennyi-mennyi hagyomány? A sonka, a halászlé, a malacpecsenye, a kacsa, a liba … Minden fajta húsra találhatunk hagyományt. Aztán ott vannak a magyar konyha ételei, a pörkölt, a gulyás, a csirkepaprikás, a töltött káposzta … De pl. egy jó grillezés, bográcsozás, szalonnasütés is összehozza a családot, a barátokat.
Persze a hagyományokkal, szokásokkal egyáltalán nincs is baj, de gondolkodjunk el rajta, hogy azok a húsok, amiket veszünk a boltban milyenek? Meg tudunk-e győződni róla, hogy az a bizonyos grillkolbász vagy csirkecomb, amit megveszünk, az megfulladt állat húsából van-e? Tartalmaz-e vért vagy éppen bálványáldozatnak áldozott-e? Azt hiszem be kell valljuk, fogalmunk sincs ezekről. A rohanó életmód, a zsúfolt, városi lét lehetetlenné teszi az étel visszakövetését. Ha viszont nem tudjuk az előéletét a húsnak, amit a hentesnél vagy az üzletben megveszünk, akkor hogyan tudunk eleget tenni a Szentlélek utasításának? Ugyanis az ApCsel 21:25 különböző fordításai rendelkezésnek, határozatnak vagy utasításnak mondják ezt a négy dolgot. Persze mondhatjuk azt is, hogy ha nem tudunk róla, akkor nem is érdekesek ezek. De vajon jó-e ha ezt mondjuk?
ApCsel 21:25 "A pogányokból lett hívők felől pedig mi írtunk, azt végezvén, hogy ők semmi ilyenfélét ne tartsanak meg, hanem csak oltalmazzák meg magokat mind a bálványoknak áldozott hústól, mind a vértől, mind a fúlvaholt állattól, mind a paráznaságtól. "
:::: NE EGYÜNK MEGFULLADT ÁLLATOK HÚSÁBÓL ::::
Tehát tudjuk-e, hogy vajon hogyan ölték le ezeket az állatokat? Isten azt mondta az ó és újszövetségben is, hogy ne együnk megfulladt állat húsából. Mi történt akkor, amikor megfulladt egy állat? Azért nem volt szabad azt megenni, mert víz került a szervezetébe vagy pl. mert egyfajta sokk hatás érte az állatot fulladásos halálkor? Esetleg ez a sokk, amit kapott ilyenkor, vagyis a halálának a formája hatással volt az állatra és a húsára? Történik-e valami a hússal amikor sokkolódik az állat? Sokkolják-e őket ill. éri-e sokkhatás a nagyüzemi termelésben leölt állatokat? A válasz egyébként igen, némelyeket gázkamrában megfullasztják, némelyeket pedig sokkolják a leölésük előtt. Lehet, hogy ez is egy óvó utasítás? Isten azért nem akarja, hogy megegyük, mert az nem jó nekünk? Sajnos a mostani korban azt láthatjuk, hogy a nagyüzemi állattenyésztés ill. a húsfeldolgozó ipar az állatokat terméknek gondolja, a fogyasztói társadalmat pedig kis kivétellel nem érdekli, hogy hogyan kerül a zsugorfólia alá vagy éppen a hentespultra a hús. Egy jó nagy erkölcsi paradoxon ez, mert miközben teljes közöny veszi körül a nagyüzemben leölt állatok kérdéskörét, amellett pedig szinte mindenki elítéli azt, ha egy ember kutyákat, macskákat tart nem megfelelően ill. bántalmazza azokat.
:::: NE EGYÜNK OLYAN ÁLLAT HÚSÁBÓL AMIBEN BENNE MARADT A VÉR ::::
Annak is jelentősége van, hogy vajon tartalmaznak-e vért, vagy teljesen vér mentesek ezek a feldarabolt állatok a boltokban? Foglalkoznak-e ezzel a húsfeldolgozók, hogy teljesen vér mentes legyen az eladott hús? Persze valamennyire kivéreztetik az állatot, úgy hallottam nekik is érdekük, de nem gondolnám, hogy a teljes kivéreztetés fő szempont lenne. Miért van egyáltalán olyan nagy jelentősége a vérnek? Ezt a kérdést rögtön meg is válaszolnám: Hát azért, mert a mi Istenünknek fontos.
A régebbi korokban az emberek tudták, milyen állatot esznek, tudták hogyan készítették el, mert akkor helyben tenyésztették, nevelték fel őket és ezeket a háznál felnövekedő állatokat fogyasztották. Volt lehetőségük gondot fordítani a feldolgozásukra is. Gondoljunk csak a tékozló fiú apjára, aki szólt a szolgáinak, hogy vágjanak le egy állatot az ünnepre, mert hazajött az ő fia.
:::: NE EGYÜNK BÁLVÁNYOKNAK ÁLDOZOTT ÁLLATOK HÚSÁBÓL ::::
Talán ez a legnehezebb és legmegfoghatatlanabb az egész témában. Amikor a Bibliában a bálványokról olvasunk, akkor legtöbbször valami faragott esetleg öntött szobor vagy egy tárgy jut az eszünkbe, ami előtt a régebbi korokban leborultak az emberek és imádták azt. Voltak bálvány templomok is. Azt gondolhatjuk, hogy manapság a fejlett országokban nincsenek is bálványok, hiszen ilyeneket nem szoktunk csinálni, pedig bármi lehet bálvány, ami Isten és közém áll.
A legtriviálisabb például a pénz. A Kol 3:5 ben a különböző fordítások azt mondják, hogy a fösvénység, a kapzsiság, a telhetetlenség, a gazdagság utáni vágyakozás az bálványimádás. Az Ef.5:5 pedig kijelenti, hogy aki pénzimádó az valójában bálványt imád.
Ef.5:5 “Tudjátok meg, hogy aki szexuális bűnben él, tisztátalan, vagy pénzimádó az egy sem kaphat helyet a Krisztus és Isten Királyságában! Aki pénzimádó, az valójában bálványt imád.”(EFO ford.)
A bálványoknak áldozott hús kérdéskörét nyitva hagynám, vezessen mindnyájunkat a Szentlélek ebben, hogy mennyire van köze a pénznek a húshoz ill. a pénznek a húsiparhoz és mennyire jelent ez bálványimádást napjainkban. A pénz az nagy úr, óriási érdekek fűződnek a nagyszámú eladáshoz és a nagymértékű fogyasztáshoz is. A Szentlélek vezessen a témában!
A továbbiakban megemlíteném még a többi állati eredetű terméket is. A tojásról, mint eledelről meglepően kevés helyen találtam utalást a Bibliában. A többi helyen mindenhol más kontextusban beszél róla.
Jób 6:6 “Vajjon ízetlen, sótalan étket eszik-é az ember; avagy kellemes íze van-é a tojásfehérnek?”
Talán még egy hely van az Újszövetségben, amibe bele lehet látni azt, hogy a tojást fogyasztották a Bibliai időkben. Ez azért nem egyértelmű, de mondhatjuk rá.
Luk. 11:11-13 "Melyik atya pedig az közületek, akitől a fia kenyeret kér, és ő talán követ ád néki? vagy ha halat, vajjon a hal helyett kígyót ád-é néki? 12 Avagy ha tojást kér, vajjon skorpiót ád-é néki? 13 Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Lelket azoknak, akik tőle kérik."
A Jób 6:6-ban olvasott vers azért említésre méltó, mert habár a többi fordítás úgy fordítja ezt a verset, hogy tojás meg nyers tojás, de itt a Károli tojásfehérjét említ. Tehát tojásfehérjét ettek? A tojásfehérje szó azért érdekes, mert némely orvosok pont ezt mondják, hogy a tojásban a sárgája tartalmazza azt a koleszterin nevű anyagot, ami nem jó az embernek és a tojást igazából a tojássárgája miatt ne együk. Egyébként az interneten amennyi oldalt találunk arra, hogy a tojás nem jó, ugyanannyi oldalt találhatunk arra is, hogy nélkülözhetetlen. Az orvosok között is vita övezi a tojás evését, sokak szerint fontos, mert fontos tápanyagokat tartalmaz, mások szerint pedig egyetlen nagyobb tojássárgájában annyi koleszterin van, ami már a napi ajánlott szintet megüti. Ebbe a vitába szerintem nekünk nem kell belemennünk, rátok bíznám merre felé hajlotok a kérdésben.
A tejtermékekről, vagyis a tejről, a sajtról, a vajról, a túróról szintén csak kevés helyen beszél a Szentírás. A tejet vizsgálva 12 helyet találtam az egész Bibliában ahol említi, a vajról 5 helyet, a sajtról pedig 2 helyet. A túróról nem találtam egyet sem. Mindenesetre Mózes könyveiben, aztán Dáviddal és még Jézussal kapcsolatban is találtam utalásokat, hogy ők fogyasztottak vagy tejet, vagy vajat, vagy sajtot. Néhány példa:
I. Sám. 17:17-18 "És monda Isai az ő fiának, Dávidnak: Vedd testvéreid számára ezt az efa pergelt búzát és ezt a tíz kenyeret, és sietve vidd el a táborba testvéreidhez. 18 Ezt a tíz sajtot pedig vidd el az ezredesnek, és látogasd meg testvéreidet, hogy jól vannak-é, és hozz tőlük jelt."
Ésa. 7:14-15 "Ezért ád jelt néktek az Úr maga: Ímé, a szűz fogan méhében, és szül fiat, s nevezi azt Immánuelnek, 15 Ki vajat és mézet eszik, míg megtanulja a gonoszt megvetni, és a jót választani"
I. Kor. 9:7 "Kicsoda katonáskodik valaha a maga zsoldján? Kicsoda plántál szőlőt, és nem eszik annak gyümölcséből? Vagy kicsoda legeltet nyájat, és nem eszik a nyájnak tejéből?"
Még egy vers a vegyes étrenddel kapcsolatban az Ószövetségben. Itt azt láthatjuk, hogy Isten meglátogatja 3 férfiú személyében Ábrahámot, aki vendégül látja őket.
1 Móz. 18:6-8 "És besiete Ábrahám a sátorba Sárához, és monda: Siess, gyúrj meg három mérték lisztlángot, és csinálj pogácsát. 7 A baromhoz is elfuta Ábrahám, és hoza egy gyenge kövér borjút, és adá a szolgának, az pedig siete azt elkészíteni. 8 És vőn vajat és tejet, és a borjút, melyet elkészített vala, és eléjök tevé: és ő mellettök áll vala a fa alatt, azok pedig evének."
Amellett, hogy Isten szabályozta a hús evését, láthatjuk, hogy ha betartották ezeket a rendelkezéseket, akkor lehetett húst és tejtermékeket is enni. Működött a vegyes étrend, de azt persze nem tudjuk, hogy milyen gyakorisággal ették ezeket. Mivel nem volt akkor nagyüzemi termelés, minden az Isten áldásától függött. Az állatok haszonállatok voltak és kellettek a föld műveléséhez, a ruházkodáshoz stb. Nem lehetett többet levágni belőlük, mint amennyi az Isten áldása révén született. Vagyis a Bibliai időkben fogyasztottak tejet is, vajat is és sajtot is, de az biztos, hogy nem ilyen mértékben.
A mérték mellett, a másik nagy kérdés a minőség. Vajon az akkori korban a tejtermékek ill. amit mi tudunk megvásárolni most a boltokban, köszönő viszonyban lennének-e egymással? Mivel több ezer év telt el azóta, ezt sajnos nem fogjuk megtudni, mindenkinek személyesen, hit által, Isten félelmében kell eljutnia egy döntésre. Azt azért lehet tudni, hogy nem táplálták akkoriban ennyi gyógyszerrel az állatokat, másképpen is tartották őket és "minden bizonnyal" adalékanyag is kevesebb volt az elkészült tejtermékekben. Azt mondják (nem tudom mennyire igaz, nem jártam utána), hogy a gyógyszergyártók által előállított összes antibiotikum 80%-át az állatok kapják, azoknak készítik. Az állatbetegségek megjelenésekor is másképpen járhattak el régebben, hiszen a saját állataikat főleg maguk ették. Manapság ha beteg egy állat, akkor van-e valaki aki úgy gondolja, hogy nem vágják le azt és nem adják el a húsát ...
Tehát a mai orvostudomány egy része ahogy a tojást is, úgy az állati eredetű tejtermékeket is promózza egy másik része pedig elítéli. Ha valaki egy kicsit is beleássa magát ebbe, akkor valószínű összezavarodik és mint én is nem érti, hogyan lehet ugyanaz a dolog jó is meg rossz is. Számításba kell venni az érdekeket. A pénz vagy akár tudatlanság miatt biztos sokan leírnak olyat is, ami nem egészen igaz. Meg kell próbálni őket és meg kell figyelni magunkat. Milyen hatással van ránk az az étel, étrend? Jelentkeznek allergiás tünetek, kialakulnak-e betegségeink stb.? Csak hát sajnos ezek évtizedek alatt alakulnak ki, akkor hogy figyelem meg magamat? Az biztos, hogy szinte senkinek nem érdeke az egészségünk. Sem a gyártóknak, sem a kereskedőknek, sem a gyógyszeriparnak és talán még az orvosoknak sem. Hiszen, ha mindenki jól lenne akkor lehet, hogy minden második ember kiesne az egészségügyből.
Viszont nagy nagy tisztelet a kivételekért! A kivételes gyártókért, az emberre emberként tekintő orvosokért és a szükséges gyógyszerekért, amit a kutatók, gyógyszerészek kifejlesztenek, mert valljuk be nagy ajándékok lehetnek ők. Halljuk, hogy kevés az orvos és túl is vannak terhelve. Mekkora lenne, ha az orvosoknak nem kellene foglalkozni a táplálkozásunkból eredő betegségek kezelésével, csak a “többivel”, hisz maga az öregedés, a veleszületett betegségek és a balesetek szintén nagy számban terhelik az egészségügyet.
A modern táplálkozástudomány és orvostudomány vagy legalábbis annak egy része azt hirdeti, hogy a krónikus betegségeink legfőbb okai egyrészt az állati eredetű, másrészt a feldolgozott és az ultrafeldolgozott élelmiszerek. Az utóbbiakra nem térnék ki, az a modern kori ember "találmánya", de ha a húsnál maradunk, akkor a nagy kérdés, MIÉRT lenne egészségtelen, ha a Biblia ezt nem mondja ki? Erre kerestem én is a választ, ezért kezdtem bele ebbe a tanulmányba.
Igen különleges kapcsolat jött létre Isten és ember között, elküldte a Fiát, hogy meghaljon értünk. Isten a maga képére teremtett minket, olyanná teremtett mint Ő, majd olyanná lett mint mi! De mi a helyzet az állatokkal? Milyen kapcsolat van Isten és az állatok között?
Amikor Káin megölte Ábelt, akkor azt mondja az Írás, hogy
1 Móz. 4:10 “Monda pedig az Úr: Mit cselekedtél? A te atyádfiának vére kiált én hozzám a földről”
Nem tudom, hogy csak az emberek vére kiált-e fel Hozzá vagy az állatok vére is? Nem arra gondolok, hogy aki állatokat tart és leöl a saját állatai közül egyet evés céljából, hisz ezt megengedte Isten. Hanem konkrétan erre a nagyüzemi termelésre szánt állatokra. Valaki úgy fogalmazott és én is megemlítettem már korábban, hogy ezeket az állatokat nem állatoknak vagy Isten egy másik teremtményének gondoljuk már, hanem termékeknek, tárgyaknak. Megtermékenyítik, mesterségesen létrehozzák, hogy aztán pár hét, pár hónap után leöljék őket. Miért? Vajon tetszik ez Istennek? Az igaz, hogy az igény óriási és azt ki kell szolgálni, de bizonyos érdekek is óriásiak. Lehet az is egy érdek, hogy az igény fennmaradjon? Másképpen feltéve a kérdést: az, hogy egy óriási igény maradjon fenn a húsok és tejtermékek iránt, az is egy érdek? Mekkora szerepe van ebben a reklámoknak és a kínálatnak?
Hogy az állatoknak van-e lelke? A Biblia világosan kijelenti, hogy igen. Ők nem termékek, nem tárgyak, hanem élő lények, Isten teremtményei. De amennyiben Istennek számít minden élő lélek, akkor a nagyüzemi termelésben leölt állatok vére vagy éppen maguk az állatok nem kiáltanak-e fel Hozzá a földről? Az alábbi vers szerint ez lehetséges lehet, mármint, hogy állatok Istenhez kiáltanak.
Jób 39:3 "Ki szerez a hollónak eledelt, mikor a fiai Istenhez kiáltoznak; kóvályognak, mert nincs mit enniök?"
1Móz 9:2 -ben olvastuk Isten szavait, hogy minden állat rettegjen és féljen tőlünk, meg hogy a kezünkbe adattak, de közben Jób könyvében és a Zsoltárokban is azt mondja a Biblia, hogy az Úr kezében van minden élő állat élete. Az állatok lelkét Isten megtartotta magának, azt nem adta át az embernek, hogy rendelkezzen vele. Ezért is nem ehetjük meg a vért! Elképzelhető-e, hogy a pénz szeretete miatt odáig jutottunk, hogy az ember a saját kezébe vette azt? Mármint, hogy rendelkezzen felettük?
Jób 12:10 “Akinek kezében van minden élő állatnak élete, és minden egyes embernek a lelke.”
Zsolt. 50:10-11 “Mert enyém az erdőnek minden vadja, a barmok az ezernyi hegyeken. 11 Ismerem a hegyeknek minden szárnyasát, és a mező állatai tudva vannak nálam.”
Ezt az utóbbi verseket olvasva nehéz elképzelni, hogy Isten érdektelen lenne a nagyüzemi állattenyésztésben leölt állatok felől és Ő is csak termékként tekintene rájuk.
Amikor Isten megengedte a hús evését mondott egy-két fontos dolgot! Ezek a versek nem az áldozati húsról szólnak ill. azok felhasználásáról, evéséről, hanem konkrétan ha húst kívánunk és azt akarunk enni vagyis az élvezeti húsevésről.
5 Móz. 12:15-16 "Mindazáltal a te lelkednek teljes kívánsága szerint vághatsz barmot és ehetel húst, minden te kapuidon belől, az Úrnak, a te Istenednek áldásához képest, amelyet ád néked; mind a tisztátalan, mind a tiszta eheti azt, ép úgy mint az őzet és a szarvast. 16 Csakhogy a vért meg ne egyétek; a földre öntsd azt, mint a vizet."
5 Móz. 12:20-21 "Mikor az Úr, a te Istened kiszélesíti a te határodat, amiképpen igérte vala néked, és ezt mondod: Húst ehetném! mivelhogy a te lelked húst kíván enni: egyél húst a te lelkednek teljes kívánsága szerint. 21 Ha messze van tőled a hely, amelyet az Úr, a te Istened választ, hogy oda helyezze az ő nevét, és leölsz, amint parancsoltam néked, a te barmaidból és juhaidból, amelyeket az Úr ád majd néked: akkor egyél azokból a te kapuidban a te lelkednek teljes kívánsága szerint."
Fontos meglátni szerintem ezekben a versekben a kiemelt részeket, hogy a "te állataidat eheted", "a te kapuidon belül", "amelyeket az Úr ad", az "Istenednek áldásához képest" és a "vért meg ne egyétek". Szelektív hallásnak nevezik azt, ha csak arra figyelünk fel, hogy Isten ezekben megengedte a hús evését a lelkünk kívánsága szerint. Eléggé elképzelhetetlen, hogy ezekben a versekben a mai nagyüzemi húsipar méreteire és módszereire gondolt.
Istennek nagyon is gondja van az állatokra, jobban mint gondolnánk! Még azok az elsőszülött állatok is, amik az Ószövetségben Istennek lettek áldozva, hét napig az anyjuknál kellett maradniuk. A világi gondolkodás azt mondaná, nem mindegy már azoknak? Istennek nem mindegy! Ő gondol az anyaállatra és a kicsinyére is.
2 Móz. 22:29-31 "Gabonáddal és boroddal ne késlekedjél; fiaid elsőszülöttét nékem add. 30 Hasonlóképpen cselekedjél ökröddel, juhoddal; hét napig legyen az ő anyjával, a nyolcadik napon nékem add azt. 31 És szent emberek legyetek én előttem; a mezőn széttépett húst meg ne egyétek; az ebnek vessétek azt."
Érdekes, hogy itt olyat is olvashatunk, hogy a mezőn széttépett húst ne együk meg. Gondolom itt egy megtámadott és megölt állat húsáról beszél, amit mondjuk egy ragadozó tépett szét. Elgondolkodtató, hogy ez vajon nem ugyanaz az eset-e, mint a megfulladt állat húsa? Ugyanúgy sokkot kaphatott az állat a megtámadásakor, amikor a ragadozó széttépte.
Isten özönvízzel árasztotta el a földet és minden élőlény elpusztult a bárkában lévők kivételével, ember és állat egyaránt. Azért pusztított el minden állatot is, mert az emberek gonoszságával telt be a föld.
Emlékszünk arra, hogy aztán Isten szövetséget kötött Noéval és emlékszünk a szivárványra is, hogy ez a jele annak, hogy többé ilyen nem lesz. De vajon emlékszünk-e arra is, hogy ekkor Isten nem csak az emberrel kötött szövetséget? Istennek fontosak az állatok, olyannyira, hogy velük is szövetséget kötött!
1 Móz 9:9-16 "Én pedig ímé szövetséget szerzek ti veletek és a ti magvatokkal ti utánnatok. 10 És minden élő állattal, mely veletek van: madárral, barommal, minden mezei vaddal, mely veletek van; mindattól kezdve ami a bárkából kijött, a földnek minden vadjáig. 11 Szövetséget kötök ti veletek, hogy soha ezután el nem vész özönvíz miatt minden test; és soha sem lesz többé özönvíz a földnek elvesztésére. 12 És monda az Isten: Ez a jele a szövetségnek, melyet én örök időkre szerzek közöttem és ti köztetek, és minden élő állat között, mely ti veletek van: 13 Az én ívemet helyeztetem a felhőkbe, s ez lesz jele a szövetségnek közöttem és a föld között. 14 És lészen, hogy mikor felhővel borítom be a földet, meglátszik az ív a felhőben. 15 És megemlékezem az én szövetségemről, mely van én közöttem és ti közöttetek, és minden testből való élő állat között; és nem lesz többé a víz özönné minden testnek elvesztésére. 16 Azért legyen tehát az ív a felhőben, hogy lássam azt és megemlékezzem az örökkévaló szövetségről Isten között és minden testből való élő állat között, mely a földön van."
A Zsoltárokban pedig azt olvashatjuk, hogy Isten hogyan gondoskodik róluk. Hogyan ad az állatoknak inni és enni, de az is kiolvasható a sorokból ahogyan rólunk is gondoskodik (mégpedig nem hússal, hanem növényekkel), hogy eledelt vegyünk a földből.
Zsolt .104:10-14 "Aki elbocsátja a forrásokat a völgyekbe, hogy folydogáljanak a hegyek között; 11 Megitassák a mezőnek minden állatát; a vadszamarak is megoltsák szomjúságukat. 12 Mellettök lakoznak az égnek madarai, az ágak közül hangicsálnak. 13 Aki megöntözi a hegyeket az ő palotájából; a te munkáidnak gyümölcséből megelégíttetik a föld. 14 Aki füvet sarjaszt a barmoknak és növényeket az embereknek hasznára, hogy eledelt vegyenek a földből"
Várjuk a mennyet, tudjuk, hogy ott leszünk majd egyszer Isten királyi trónjánál, akinek dicsőséget és tisztességet adunk, de tudjuk-e, hogy a Biblia szerint állatok is lesznek ott? A Károli fordítás kivételével itt mindenhol a teremtett állat helyett a teremtmény szó szerepel, de itt állatokról is szó van, ezt mutatja a föld alatt és a tengerben kifejezés.
Jel. 5:13 "Sőt hallám, hogy minden teremtett állat, amely van a mennyben és a földön, és a föld alatt és a tengerben, és minden, ami ezekben van, ezt mondja vala: A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom örökkön örökké."
Láthatjuk ezekben a versekben, hogy milyen kapcsolat van Isten és az állatok között. Ő szövetséget kötött minden állattal, odafigyel mindegyikre és azt is láthatjuk mennyire gondoskodik róluk. Ezt azért szerettem volna megmutatni az étkezéssel kapcsolatos tanulmányban, mert ez szerves része annak, ugyanis őket esszük meg. Az Isten teremtményeit fogyasztjuk, így, ha belegondolunk, ki kell kérjük az Ő véleményét erről és tudnunk kell hogyan viszonyul hozzájuk.
Mi az Ő akarata? A táplálkozás terén úgy látom a Biblia erre a két dologra hívja fel a figyelmünket: TISZTASÁG és MÉRTÉKLETESSÉG.
TISZTASÁG
1 Jn 3:3 "És akiben megvan ez a reménység Ő iránta, az mind megtisztítja ő magát, amiképpen Ő is tiszta."
2 Kor. 7:1 "Mivelhogy azért ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat minden testi és lelki tisztátalanságtól, Isten félelmében vivén véghez a mi megszentelésünket."
LELKI TISZTASÁG
A Biblia azt tanítja, hogy a vér a lélek. Jézus vére az, ami nekünk életet ad szellemi értelemben.
Zsid. 9:22 "És csaknem minden vérrel tisztíttatik meg a törvény szerint, és vérontás nélkül nincsen bűnbocsánat."
Az az elhívásunk, hogy a mindennapi életünkben Vele "táplálkozzunk". A lelki táplálékunk Ő legyen. Azt mondja az Ige, hogy az Ő teste bizony étel és az Ő vére bizony ital. Egyfajta lelki, szellemi tisztaságot vár tőlünk. Az úrvacsorában is tisztaságra vagyunk elhívva, ezt fejezi ki, ahogy kovásztalan kenyeret és szőlőlét veszünk magunkhoz. Nem mindegy milyen kenyeret eszünk, az úrvacsora Jézus "bűntelen" testét és "tiszta" kiontott vérét jelképezi.
Jn 6:53 "Monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek: Ha nem eszitek az ember Fiának testét és nem isszátok az ő vérét, nincs élet bennetek. 54 Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, örök élete van annak, és én feltámasztom azt az utolsó napon. 55 Mert az én testem bizony étel és az én vérem bizony ital. 56 Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az én bennem lakozik és én is abban."
TESTI TISZTASÁG
Talán ennek a szellemi valóságnak a képe a mi testünk is, amit a mi érrendszerünk hálóz be. A testünk minden sejtjéhez a vér juttatja el azt a tápanyagot, amit a táplálékból nyerünk. Minden amit megeszünk, vérré válik. Isten egy csodálatos testet alkotott, hatalmas védelmi mechanizmusokkal. A vékonybél kb 5-6 m hosszú és 2-3 cm ármérőjű. A felületét mégis 300m2-re becsülik a kesztyű alakú bélbolyhok miatt. A tápanyagok főként itt szívódnak fel a vérbe. Aztán ott a vese, aminek a több feladata közül talán a vér tisztítása az elsődleges és legfontosabb. Ez a szervünk egy kész csoda, percenként 1 liter vér áramlik át rajta, naponta kb 350-ször szűri át az ember teljes vér mennyiségét.
Isten szeretné, ha a vérünk tiszta lenne. Kér minket a lelki tisztaság mellett a testi tisztaságra is. Ebbe az utóbbiba nemcsak a paráznaság, hanem a táplálkozás is beletartozik. Ezért helyezte a Szentlélek a Jeruzsálemi gyűlésen az apostolok szívére pont ezeket az utasításokat, szeretné, ha az étkezésünk tiszta lenne.
Számomra meglepő volt a krónikus betegségek közti összefüggés, mindegyik betegség a táplálkozással és a vérrel kapcsolatos. Az orvostudomány ill. táplálkozástudomány pedig ezekkel a krónikus betegségekkel hozza össze a növényi alapú táplálkozást, hogy ez a megoldás. Csak egy kis felsorolás a legelterjedtebb krónikus betegségekről: rákbetegség, magas vérnyomás, szív és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, autoimmun betegség, vesebetegség, Parkinson kór, Alzheimer kór, demencia ... Nekem mindenesetre elgondolkodtató a táplálék, a vér, a sejtjeink, a szerveink ill. az egészség-betegség kapcsolata.
Isten éppen ezért adja az Igéjében ezeket a tiltásokat, utasításokat. A gyermekei testét (ami az Ő temploma) akarja megóvni a betegségektől. Ez a következő vers is erre utal, hogy óvni akart bennünket már az idők kezdete óta. Ezért különböztette meg a tiszta és tisztátalan állatokat, mert a tiszta volt a megehető és a tisztátalan a nem megehető!
3 Móz 11:47 "Hogy különbséget tehessetek a tisztátalan és tiszta között, az olyan állat között, amely megehető, és az olyan állat között, amely meg nem ehető."
MÉRTÉKLETESSÉG
Titus 2:1-12 "Te pedig azokat szóljad, amik az egészséges tudományhoz illenek. 2 Hogy a vén emberek józanok legyenek, tisztességesek, mértékletesek; ... 3 Hasonlóképpen a vén asszonyok ... 5 Legyenek mértékletesek, tiszták, ... 6 Az ifjakat hasonlóképpen intsed, hogy legyenek mértékletesek ... 11 Mert megjelent az Isten idvezítő kegyelme minden embernek, 12 Amely arra tanít minket, hogy megtagadván a hitetlenséget és a világi kivánságokat, mértékletesen, igazán és szentül éljünk a jelenvaló világon"
A Bibliában a táplálkozással kapcsolatban a mértékletességet pedig egy másik oldalról közelíteném meg. Mégpedig a dobzódás szó felől. Ez a kifejezés többször is előbukkan a Bibliában, mindig negatívan és mindig a táplálkozással kapcsolatban.
Péld. 23:20 "Ne légy azok közül való, akik borral dőzsölnek; azok közül, akik hússal dobzódnak."
Luk 21:34 "De vigyázzatok magatokra, hogy valamikor meg ne nehezedjék a ti szívetek dobzódásnak, részegségnek és ez élet gondjainak miatta, és váratlanul reátok ne jőjjön az a nap"
Rm.13:13-14 "Mint nappal, ékesen járjunk, nem dobzódásokban és részegségekben, nem bujálkodásokban és feslettségekben, nem versengésben és írigységben: 14 Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a testet ne tápláljátok a kívánságokra."
A dobzódás szó jelenthetne persze olyat is, hogy dőzsölés, pazarlás, kicsapongás vagy amikor valaki dúskál valamiben. De a nyelvszótárak szerint mértéktelenséget, konkrétan mértéktelen evést, ivást jelent. A Czuczor-Fogarasi nyelvszótár pl. azt is írja, hogy a has felpuffadásáig való evést, ivást jelenti. Az egészséges étkezés is lehet egészségtelen, ha mértéktelenül eszünk. Olyan terheket rakhatunk a gyomrunkra, az emésztőrendszerünkre pl. ha a has felpuffadásáig eszünk, amely komoly terhet ró rájuk. Egy régi japán tanítás azt mondja az étkezésre, hogy hara hachi bu, azaz csak addig egyél, amíg a hasad 80%-ig megtelik.
Istennek a dobzódás nem tetszik, ezt lehet látni a Bibliában. A mértékletességre egy jó példa, amikor Egyiptomból jött ki Izrael és a bárányt el kellett készíteni. Házanként írta elő azt az Úr és ha egy házban kevés lélek volt, akkor a szomszéddal kellett együtt leölni az állatot. Meg volt a mérték egy emberre számítva. Így nem volt fölösleges hús, nem kellett kidobni semmit.
2 Móz. 12:3-4 "Szóljatok Izráel egész gyűlekezetének, mondván: E hónak tizedikén mindenki vegyen magának egy bárányt az atyáknak háza szerint, házanként egy bárányt. 4 Hogyha a háznép kevés a bárányhoz, akkor a házához közel való szomszédjával együtt vegyen a lelkek száma szerint; kit-kit ételéhez képest számítsatok a bárányhoz."
A Biblia tehát tisztaságra, mértékletességre hív, nemcsak a táplálkozásban, hanem az egész életvitelünkben, életmódunkban. Jó ha van ismeretünk és tudjuk mi az Isten akarata. Az Ő eredeti terve az ember táplálkozására nézve a növényi alapú étrend volt. Az özönvíz után megengedte a hús evését, de csakis szigorú szabályok szerint. Ezeket a szabályokat megismételte az Újszövetségben is, tehát ránk is érvényesek. Ha nem is ettől függ az üdvösségünk, de az egészségünk mindenképpen. És nézzük csak meg, Isten egyenesen kérlel minket az Ő irgalmasságára, hogy ne szabjuk magunkat ehhez a világhoz, hanem az Ő akaratát keressük.
Rm. 12:1-2 "Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeiteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mint a ti okos tiszteleteteket. 2 És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata."
TÁPLÁLKOZÁSRÓL PÁL LEVELEIBEN
Az Ószövetségben vannak az áldozati hús evésével kapcsolatos versek és vannak a mindennapi evéssel kapcsolatosak is, a kettő eltér egymástól. Ugyanúgy az Újszövetségben is külön kell választani a táplálkozással kapcsolatban két részt. Az Újszövetségi versek egyik csoportja, amikor a táplálkozást az üdvösség tekintetében taglalja. A versek másik csoportja pedig, amikor az egészség szempontjából.
Amikor Pál írt a gyülekezetekhez, akkor egész fejezeteket szánt a táplálkozás témájára. A Rm. 14:, az 1 Kor. 8: és az 1 Kor. 10: fejezetek teljes egészében az evésről szólnak. Ezekben a fejezetekben Pál az üdvösséggel kapcsolatban írt a táplálkozásról.
Rm. 14:5 "... Ki-ki a maga értelme felől legyen meggyőződve."
Rm. 14:6 "... Aki eszik, az Úrért eszik, mert hálákat ád az Istennek: és aki nem eszik, az Úrért nem eszik, és hálákat ád az Istennek."
Rm. 14:14 "Tudom és meg vagyok győződve az Úr Jézusban, hogy semmi sem tisztátalan önmagában: hanem bármi annak tisztátalan, aki tisztátalannak tartja."
Rm. 14:22 "Te néked hited van: tartsd meg magadban Isten előtt. Boldog, aki nem kárhoztatja magát abban, amit helyesel."
1 Kor. 8:8 "Pedig az eledel nem tesz minket kedvesekké Isten előtt; mert ha eszünk is, nem leszünk gazdagabbak; ha nem eszünk is, nem leszünk szegényebbek."
1 Kor. 10:25 "Mindent, amit a mészárszékben árulnak, megegyetek, semmit sem tudakozódván a lelkiismeret miatt."
1 Kor. 10:27 "Ha pedig valaki meghív titeket a hitetlenek közül és el akartok menni, mindent, amit elétek hoznak, megegyetek, semmit sem tudakozódván a lelkiismeret miatt."
1 Kor. 10:30 "Ha pedig én hálaadással veszek részt, miért káromoltatom azért, amiért én hálákat adok?"
1 Kor. 10:31 "Azért akár esztek, akár isztok, akármit cselekesztek, mindent az Isten dicsőségére míveljetek."
Pál ezekben a versekben látszólag a hús evésére buzdít minket. Azt mondja, ha eszünk úgy is jó, ha nem eszünk, úgyis jó. Olyat is mond, hogy az a lényeg ne kárhoztasd magad, meg ki-ki a maga értelme felől legyen meggyőződve. Vagyis ki-ki maga döntse el mit akar. Akár eszem, akár nem eszem, mindent az Isten dicsőségére tegyek.
De látni kell, hogy ezek a versek az üdvösséggel kapcsolatban szerepelnek itt. Ezt onnan lehet tudni, hogy ilyen kifejezések kísérik a fejezetekben, mint: hitben erőtelen... ne kárhoztassa... ne szerezzetek megütközést, megbotránkozást... ne veszítsd el akiért Krisztus meghalt... ne rontsd le az ételért Isten munkáját... Aztán a Korinthusi levélben: bálványáldozat... lelkiismeretük megfertőztetik... szabadságotok ne legyen botránkozásra az erőteleneknek... a te ismereted miatt elkárhozik a te erőtelen atyádfia... lelkiismeretüket megsértitek... Krisztus ellen vétkeztek... atyámfiát meg ne botránkoztassam... meg ne botránkoztassátok az Isten gyülekezetét... a sokaságét, hogy megtartassanak...
Tehát ebben a szövegkörnyezetben szerepelnek a fenti versek, hogy üdvösségbeli kérdés-e ezeknek a húsoknak az evése. Ez pedig független az egészség kérdésétől. Attól, hogy miről vagyok meggyőződve, hogy megeszem-e vagy nem az adott ételt, attól még Isten gyermeke vagyok. Nem üdvösségbeli kérdés a táplálkozás, viszont nem is jelenti azt, hogy minden egészséges lenne. Egyébként itt mondja is a fejezetben, hogy:
1 Kor 10:23 "Minden szabad nékem, de nem minden használ; minden szabad nékem, de nem minden épít."
Meg szabad ennem, de nem fog nekem használni, nem fogja építeni a testemet. Hiszen a teljes Írás Istentől ihletett és ha az egyéb Újszövetségi fejezetekben vagy az Ószövetségben határozottan le van írva, hogy ne fogyasszuk, akkor az nem jó, akkor az árt az egészségünknek.
Azt elmondhatom, nem titok, hogy engem a Biblia tanulmányozása és többek között ezek a Bibliai versek erősítettek meg abban a döntésben, hogy többet nem eszem nagyüzemi húst ill. egyéb nagyüzemből származó állati terméket. Úgy érzem a Szentlélek az Ószövetségben és az Újszövetségben a Jeruzsálemi gyűlésen pontosan megfogalmazta az Isten gyermekei számára, vagyis számomra, hogy milyen formában szabadna fogyasztani húst.
Az orvosok véleménye ezekről, az alábbi néhány videó és a saját testemen tapasztaltak is nagy hatással voltak rám. Az életmódközpontban, amiről a tanulmány elején írtam 10 napig voltunk és ha úgy vesszük egy ugyanolyan próbát tettünk, mint amire Dániel is kérte az “udvarmesterek fejedelmét”.
Dán. 1:12 “Tégy próbát, kérlek, a te szolgáiddal tíz napig, és adjanak nékünk zöldségféléket, hogy azt együnk, és vizet, hogy azt igyunk.”
A bevezetőben írtam, hogy már ott elkezdtem tanulmányozni a táplálkozást az írások fényében és arra jutottam, hogy nem kedves Istennek ez a nagyüzemi állattenyésztés ill. húsipar. Azt gondolom, hogy azért nem egészségesek az állati eredetű élelmiszerek, mert nincs a nagyüzemi állattartáson rajta Isten áldása. Véleményem szerint lehetne húst enni, de csak az Ő leírása alapján.
Viszont az élet átformálódott, az emberek városokban élnek és már nem alkalmas a világ arra, hogy visszamenjünk vidéki életformába. Manapság már vidéken is inkább a nagyüzemi húst eszik az emberek, a fiatalok is egyre inkább lemondanak otthonukban az állattartásról.
Miután felismertem mennyire fontos is ez a Szentléleknek, nem szeretnék részt venni ebben a folyamatban még csak alkalmi fogyasztóként sem. Nemcsak az egészségem miatt, hanem Isten iránt való engedelmességem miatt is. Struccpolitikát folytatni pedig szintén veszélyes, tudván, hogy mi a mi Istenünk akarata. Persze a boltokban kapható növények kezeléséről sem tudok túl sokat, de úgy gondolom messze egészségesebbek, mint a húsipari és tejipari termékek.
Ha már itt tartunk érdekes, hogy néhányan félnek a növényvédő szerekkel kezelt nagyüzemileg termesztett növényektől. Egyébként jogosan. Nyilvánvalóan nem tesznek jót az egészségünknek. De vajon a nagyüzemi állattenyésztésben az állatokat mivel etetik? Lehet, hogy őket is ugyanazokkal a növényvédő szerekkel kezelt nagyüzemileg termesztett növényekkel? Ezeken felül pedig kezelik-e az állatokat az ugyanúgy veszélyes vagy talán még veszélyesebb antibiotikumokkal, növekedési hormonokkal, különféle más gyógyszerekkel? Vizsgálták vajon azt, hogy az állatoknak adagolt antibiotikumok, hormonok, gyógyszerek milyen hatással vannak az emberekre, akik megeszik a nagyüzemi húst és tejtermékeket? Háát? Mármint a gyógyszeriparra és a húsiparra gondolok, hogy ők utána jártak-e ennek? Ki-ki elgondolkozhat ezen. Sajnos úgy néz ki, nem tudjuk kikerülni az emberek által bekerült szennyezéseket az ételeinkbe. De ha belegondolok, akkor mégis inkább egészségesebbek a növények, mint az agyonkezelt állati termékek. Ha ezt matek példával kellene leírni így nézne ki: Növények evése = káros növényvédő szerek; Állatok evése = káros növényvédő szerek + káros gyógyszerek. Talán ezért is jók a szezonális, helyi növényi termékek. Plusz, a Bibliában nem látok ránk nézve a növények evésével kapcsolatban korlátozásokat, tiltásokat, ezzel ellentétben a hús evésével kapcsolatosan igen.
A világ elénk tár egy rohanó életmódot, ahol még csak gondolkodni sincs időnk ezekről. Hisz mindent készen kapunk, zsugorfóliázva vagy már éppenséggel kisütve. Az a lényeg, hogy gyors legyen és mivel ezek nem okoznak azonnali betegséget, ezért sokszor nem is érdekel minket, hogy mennyire egészséges. Egy másik probléma, ami még említésre méltó, hogy a készételeknél sokszor az olcsóságot előrébb helyezik az egészség kérdésénél. Hihetetlen, hogy mennyi “olcsó” alkotó elem és “olcsó” tartósítószer bekerül az ételekbe, közben pedig hosszú távon károsak az egészségre. Maga a világ is erre van beállva. A minap voltunk kirándulni és betértünk egy vendéglőbe. Az étlapon szereplő ételek aránya így oszlott meg: 75 db húst és tejterméket tartalmazó étel versengett 6 db csak növényeket tartalmazó étellel.
Sokan talán olyanok, mint amilyen én is voltam, hogy kinek mi köze van hozzá? Az, hogy mit eszek az teljesen rám tartozik. A másik, hogy általában azt az embert, akinek semmi egészségügyi problémája nincs, nem igazán érdekli az egészséges étkezés kérdése. Tisztelet a kivételnek. Sokszor hallom azt is viccesen, hogy “mindegy csak ártson!”. Harminc éves koromig nekem sem volt semmilyen egészségügyi problémám. Aztán jött az … allergia, túlsúly, visszerek, túlsúly miatti bokasüllyedés, hát problémák, vesekő, epekő, epehólyag műtét, köldöksérv műtét, magas vérnyomás, magas szemnyomás, láb vizesedése, majd 53 évesen a pajzsmirigy túlműködés … na ezek már elgondolkodtatják az embert. Hol van a megállás? Nemrég meghalt gyermekeink osztálytársának édesanyja rákban, 40-es évei közepén járt. Nem is sorolom, mindannyiunknak vannak rossz tapasztalatai. Egyikünknél hamarabb érkezik a baj, másikunknál kicsit később ...
Egyébként igen, másnak semmi köze nincs hozzá, hogy én mit eszek, de annak az Istennek aki megváltott és megigazított engem, Neki van köze hozzá! Remélem kedves olvasó te is érzed az eredeti szándékomat a tanulmány olvasásakor, hogy nem meggyőzni, hanem elgondolkodtatni szeretnélek. Nem is arról szeretnélek elgondolkodtatni, hogy mit egyél, hanem, hogy Istennek van-e konkrét terve az étkezésünkre nézve.
Amikor valakit elérnek a bajok, amikor valakit ráállítanak több olyan gyógyszerre, amit az élete végéig szednie kell, akkor remélhetőleg nem fogja a genetikára, hanem tenni próbál az egészségéért. Ilyenkor mindenféle platformon belebotlik tippekbe, módszerekbe. Rengeteg diéta, étrend létezik, az egyik azt mondja 5x 6x együnk a másik 2-3 étkezést javasol. Az egyik azt mondja jó a tojás, a másik ellenzi. Igyunk tejet, ne igyunk. Jó a böjt, nem jó a böjt. Jó a szénhidrát, nem jó a szénhidrát. Sorolhatnám a sokszor szöges ellentétben álló javaslatokat. Ki tudja, még az is lehet, hogy ez az összezavarás tudatos. Talán ezért is jó, ha a Biblia alapján próbálunk meg útmutatást kérni az Atyánktól, hiszen mi az Ő gyermekei vagyunk és egyben biztosak lehetünk: Ő szeret minket és a javunkat akarja. Ha pl. egy Atkins, Paleo vagy Keto diéta tiltólistára helyezi a gabonát, akkor azt kapásból elutasíthatom, mert Isten az idők kezdete óta a fő táplálékunknak adta azt. Még csak ezeknek a diétáknak az elemzésébe sem kell belefognunk, hiszen a gabona ill. a kenyér az egész Biblián átívelő alapvető táplálékunk. Hogy lehetne egészségtelen, az ember számára nem megfelelő élelmiszer? A glutén érzékenység nyilván más, de az is nyilvánvaló, hogy ezek a diéták nem csak a glutén érzékenyeknek akarják tiltólistára helyezni a gabonaféléket.
Mindenesetre, ha az Ő eredeti tervéhez megyünk vissza, vagyis ha nem eszünk állati eredetű termékeket, kerüljük a “készételeket”, a feldolgozott, ultrafeldolgozott élelmiszereket, étolajban sütés helyett sütőben sütünk, kevesebb finomlisztet és inkább teljes kiőrlésű gabonákat, olajos magvakat, mindenféle gyümölcsöt, hüvelyeseket, sok zöldséget, finomított cukor helyett más természetes édesítőt (mézet, datolyát, banánt stb.), valamint gyógynövényeket használunk ... és egy teljes értékű növényi étrendet fogyasztunk, akkor az felüdülés lesz a testünknek.
Ha valaki teljesen egészséges, akkor ő igazából nem fog tudni magán megfigyelni semmilyen változást, de a saját példámból elmondhatom, hogy ha valakinek vannak egészségügyi problémái, akkor persze már 10 nap alatt is, de 30-40 nap után pedig számos és hatalmas változásokat figyelhet meg magán.
De nemcsak az étrendünk a fontos, hanem a mozgás és az egész életmódunk. A természettel való kapcsolatunk, és az, hogy hogyan élünk a többi ember között. Éljünk tisztán, Istennek szentelve, legyünk mértékletesek, mások felé segítőkészek, ne haragudjunk az emberekre, hanem éppen ellenkezőleg! Bánjunk velük úgy, ahogy mi is megkívánjuk másoktól és legyünk ne csak hallgatói, hanem cselekvői is az Isten Szavának. Ismerjük fel az életünkben az ő elhívását, akaratát és járjunk aszerint.
Ha mást nem is, a "Számít, hogy mit eszel" című filmet ajánlom mindenki figyelmébe. Különösen jól megmutatja a táplálkozás és az egészség kapcsolatát valamint a betegségeink kialakulását . Nagyon jól felhívja a figyelmet, hogy a nagyüzemi állatok már nem állatok többé, hanem árucikkek. A filmben nincs szó a Teremtő Istenről, de azt hiszem érezhető belőle, hogy az életnek ilyen fokú semmibe vétele bizonyosan nem kedves Számára. Emellett Dr. Anthony Lim, "Az étel csodálatos gyógyító ereje" című előadását is ajánlom, remekül összefoglalja a növényi táplálkozás MIÉRTJÉT és HOGYANJÁT. Ha pedig a "Kína Tanulmányt" is elolvasod (nem csak beleolvasol), akkor teljes ismereted lesz a növényi táplálkozás orvosi oldaláról.
A jó Isten áldjon meg téged és adjon neked tiszta, megszentelt, Istenfélő életet! Mutassa meg számodra Ő, hogy mivel tápláld a testedet!
1 Thess. 5:23 “Maga pedig a békességnek Istene szenteljen meg titeket mindenestől; és a ti egész valótok, mind lelketek, mind testetek feddhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére.”